Kritikus olvasás
A kritikus olvasás összetett, sokféle készség magas szintjét, magas szintű összehangoltságát igénylő képesség. Mire van hozzá szükség?
- már önmagában az olvasni tudás is rengeteg képesség összessége (pl. észlelés, szerialitás, figyelem, regressziógátlás, betűformák ismerete, stb.)
- a szövegértés a következő szint (azaz annak megértése, ami szó szerint le van írva)
- igényel elvonatkoztatási, összehasonlítási, mérlegelési, ítéletalkotási képességet (pl. a nem szó szerinti jelentések értelmezésekor, vagy olyan szövegformánál, ahol vannak műfaji követelmények)
- és végül a kritikus olvasás azt jelenti, hogy nemcsak az olvasottakat tudom értelmezni, hanem képes vagyok azt összevetni a tudásommal, a tapasztalataimmal, képes vagyok kérdéseket feltenni, reflektálni a szöveg érveire, gondolatmenetére, fel tudom ismerni - ha van ilyen - a csúsztatást, a logikai hibát, ki tudom egészíteni a az utalásos, sejtetéses hiányokat, és meg tudom fogalmazni a szövegben kifejtettekkel kapcsolatban a véleményemet
Tehát nagyon sok részképesség meglétét igényli. Fejleszteni pedig csak úgy lehet, ha onnan indulunk, ahol a gyerek tart - azaz, ha olvasni nem tud, akkor nem a szövegértést fogjuk vele gyakoroltatni (bármennyi idős legyen is).
Az olvasás technikai része és az írott szöveg szó szerinti jelentésének megértése már első osztálytól gyakoroltatható, sőt, gyakorolni is kell, hogy minél inkább automatizálódjanak, készséggé váljanak. A kritikai, reflektív viszonyt viszont igazából kb. 12 éves kor felett érdemes elkezdeni komolyan tanítani, gyakoroltatni, hiszen csak ettől az életkortól válik a gyerek képessé az elvont gondolkodásra. Ez még akkor is igaz van, ha a reflektív technikák egy része már egészen kisgyermekkortól tanítható.
Ebben a blogban elsősorban "normál" (azaz részképesség-zavarral vagy akadályozottsággal nem küzdő) gyerekek kritikus olvasási képességének fejlesztéséhez való feladatok találhatók.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése